Ott tartottunk három blogbejegyzéssel ezelőtt, hogy FEDman barátom segített megszerezni ezt a kis XF 18/2-t. Ma reggel eldöntöttem, hogy csak ezzel az egy szem objektívvel próbálok összecimborálni, ezért rácuppantottam az X-T1-re, beraktam a táskába és búcsút intettem a többi cuccnak. 

Munkába menet az tűnt fel, hogy a Micro 4/3 korszakomban megszeretett súly/kezelés köszön vissza végre rám, nem az objektívnél fogva kell járnom-kelnem, hanem tök jól meg lehet ezerféleképpen fogni a gépet, a kihajtható kijelzőjével kombinálva meg aztán tényleg mindenféle hülye helyzetben képes az ember vele fotót lőni. Ez az utcán azért nem hátrány, egy szemhez emelt gép egyből magához vonzza a tekintetet (főleg ha nagy objektív van rajta és/vagy ezüst színben csillog a masina). Egy érintőkijelző azért még segíthetne az ügyön, hallod, Fuji?

Technikailag teljesen rendben van ez az első generációs Fuji objektív, relatív gyors az autofókusz, elsőre vállalhatónak tűnik szinte minden blendeállásban a rajz, szóval pici, aranyos, szerethető. Tökéletes "Ninja" a 27/2.8-as pankákával egyetemben. Kéne még pár kisebb méretű objektív a Fujinál. Igen, a mostani 35/2-nél is kisebb méretben.